GREEN DAY
Tízévente a csúcson

Sokan még bizonyára nagyon kicsik voltatok, amikor a Green Day-őrület első hulláma végigsöpört a világon. Bár az ezredforduló környékén nagyon úgy tűnt, hogy a kaliforniai trió a feledés homályába merül és feloszlik, 2004-es American Idiotjuk legalább akkora szenzáció lett, mint Dookie című harmadik lemezük volt 1994-ben.


15 év zökkenőkkel

Billie Joe Armstrong és Mike Dirnt (eredetileg Pritchard) 10 éves korukban ismerték meg egymást, abban az évben, amikor Billie Joe édesapja meghalt, ami a mai napig fájó emlék számára, és vissza-visszatérő témája számainak. Billie Joe és Mike 14 évesen alapították meg Sweet Children nevű első zenekarukat, amit néhány évvel később, a maratoni füvezős napok emlékére Green Dayre kereszteltek át. Tré Cool (Frank Edwin Wright III) második lemezük, a Kerplunk (1992) idején a The Lookoutsból igazolt át a csapatba. A világhírt harmadik albumuk, a Dookie hozta meg számukra, és a csapat tagjai 23 évesen milliárdosok lettek. A probléma csak az volt, hogy valahol útközben megromlott a viszonyuk, és egy idő után már beszélni sem voltak hajlandók egymással.

Azért folytatták a lemezek készítését, de még egy olyan ütős anyagot nem tudtak összehozni, mint a Dookie, és népszerűségük az 1995-ös Insomniac után zuhanásnak indult. 1997-es Nimrodjukból, a Good Riddance (Time of Your Life) sláger ellenére is csak 1,5 millió példány fogyott, 2000-es Warningjukból pedig még ennél is kevesebb. A frontember, Billie Joe Armstrong védelmére kelt a lemezeknek:

„Még ha néhány ember nem is tartja sikeresnek a Nimrodot és a Warningot, azt gondolom, hogy az American Idiot ezeknek a folytatása, ’egyedfejlődésünk következő szintje”.

Bár időközben egy új generáció jelent meg a porondon, a Green Day fokozatosan öregedő punkokból legendává nőtte ki magát.

Két évvel ezelőtt Billie Joe a Green Day Studio 880-jében próbált csapatával, és a lemez alakulását figyelve erősen tartott attól, hogy rajongótáboruk 50 főre zsugorodik. Igaz, akkor még nem az American Idioton, hanem a Cigarettes And Valentines munkacímen futó lemez számain dolgoztak. Egészen addig, míg a meglevő felvételeknek egy napon rejtélyes módon lába nem kelt.

Akármi is lett a Cigarettes And Valentines sorsa, egy dologra biztosan jó volt, eltűnése után a fiúk feltették maguknak és régi producerüknek, Rob Cavallónak a kérdést, hogy vajon tényleg ez volt-e a legjobb anyag, amit valaha is készítettek. A válasz pedig rövid volt: nem. Hogy újra beindítsák kissé berozsdásodott kerekeiket, a Studio 880-t egy kalózrádió-stúdióval, gördeszka- és gokartpályával felszerelt játszótérré alakították át, majd újra nekiláttak számokat írni – ezúttal tudatosabban. Mindenki számára kötelező házi feladat volt egy 30 másodperces dalrészlet megírása naponta. Egy nap Dirnt egyedül ücsörgött a stúdióban, és mivel Billie Joe és Tré késtek, úgy döntött, megírja aznapi adagját. Miután Armstrong megérkezett, kiegészítette azt egy darabkával – a végeredmény a Jesus Of Suburbia lett.

Ahogy egyre-másra toldozgatták egymás dalkezdeményeit, a szöveg egy sztorivá kezdett formálódni: megszületett a kisvárosi Jézus története, aki találkozik a rosszindulatú, részeges prófétával, St. Jimmyvel, a Whatsername nevű lánnyal, és szinte már kész is volt a punkrock-opera. A Green Day tudta, ezzel az ötletével vagy nagyot durrant, vagy hatalmasat bukik.

„Készen álltam a kudarcra. Fel voltam készülve arra, hogy pofára esem” – mondta el Billie Joe, ám a bukás helyett a Green Day másodszorra is a világ legnagyobb bandája lett. Az American Idiotból eddig 6 millió példány fogyott, a lemezt Grammy-díjjal is kitüntették, a Green Day pedig újra 50 ezres stadionokban lép fel.

A Green Daynek nem csak zeneileg kellett feltámasztania magát, a tagok személyes kapcsolatát is rendbe kellett tennie, különösen Armstrong és Dirnt megromlott viszonyát. 2001-ben megjelent greatest hits válogatásuk után minden jel arra mutatott, hogy a Green Day lehúzza a rolót. „A feloszlás benne volt a pakliban. Iszonyatosan sokat vitatkoztunk, és rettenetesen viselkedtünk egymással” – mesélte Dirnt, és teljesen egyértelmű volt, ha nem változtatnak hozzáállásukon, ezen a ponton véget ér közös karrierjük. Szerencsére mégis megpróbálták helyrehozni a dolgot: „Billie felhívott, és megkérdezett: 'Van még kedved ezt csinálni?', mire én: 'Igen, de csak akkor, ha nekünk is lehet beleszólásunk. Nem az alkalmazottaid vagyunk. Lehet, hogy te vagy az elnök, de mi meg a kabinetfőnökök, és konzultálnod kell velünk is'” – mesélte el Dirnt.

Miután Armstrongot szembesítették hibáival, Dirntnek és Coolnak is meg kellett tanulnia, hogy zeneileg többet adjon bele a közösbe, és le kellett szoktatniuk magukat arról, hogy folyamatosan gúnyt űzzenek Armstrongból. Ennek érdekében egyfajta csoportterápiát tartottak, melyen mindegyikük elmondhatta, ami a szívét nyomta – és a dolog működött. Barátságuk megpecsételésére képletesen még vérszerződést is kötöttek: mindhárman rátetováltatták magukra, hogy EBPB (East Bay Pop Mafia). „15 éve vagyunk együtt. Az már egy házasságban is nagy eredmény. És az csak két embert érint, mi pedig hárman vagyunk” – mondta Tré Cool, aki belátta, kár volt elvesztegetniük az éveket.

American Idiot a filmvásznon Jövőre kezdik el az American Idiot „filmverziójának” forgatását egy naiv, hányatott sorsú fiatalról, aki a kegyetlen amerikai vadonban végül kárt tesz önmagában. Bár a film alapsztoriját Armstrong írta, egyre inkább aggodalmasan figyeli a karakterek formálódását. „Minél többet foglalkozom ezzel a történettel, annál kíváncsibb vagyok, hogy mit gondolnak majd az emberek erről a kisvárosi Jézusról, aki végül feladja küzdelmét. Azoknak az emberek, akik meg akarnak változtatni dolgokat, nem szabad feladniuk. Mert a megfutamodás egyáltalán nem cool. Az embereknek reményteljesen kell a jövőbe tekinteniük. Ugyanez igaz rám is, néha nagyon sötéten látom a dolgokat, de imádom ezt a csapatot, és jelenleg úgy érzem, hogy képesek vagyunk bármit véghezvinni.”

 

Armstrong azt állítja, az American Idiot felvételeire majdnem ráment 11 éves házassága, ami nem csoda, hiszen egy teljes hónapra eltűnt Los Angelesben, mint később kiderült, feleslegesen. „LA tele van mindenféle emberekkel: forgatókönyvírókkal, a plasztikai sebészet áldozataival, dílerekkel…” És bár Armstrong már egyáltalán nem él semmilyen kábítószerrel, nehezen tudta féken tartani magát: „Időnként elvetem a sulykot, és megtörténhet velem, hogy elkezdek egy szálloda tetején meztelenül szaxofonozni. Az ital rossz hatással van rám. Képtelenség volt velem együtt élni a lemez készítése alatt, de boldog vagyok, hogy sikerült átvészelnünk ezt az időszakot, és nem ment tönkre a házasságom. Ez az életforma temérdek kísértést rejteget magában, és örülök, hogy ellen tudtam állni nekik. Ezeket a sötét dolgokat meghagytam a lemezen szereplő karaktereknek.”

Oaklandi otthonában Billie Joe Armstrong maga a megtestesült mintaférj és szerető apa. Imád együtt lenni feleségével, Adriennel (akinek saját lemezcége van, és szinte minden turnéjára elkíséri a Green Dayt) és két gyermekével, Joeyval (10) és Jakobbal (6), valamint a család két házikedvencével, Ringóval és Johnnal, a patkányokkal. „Szeretem a hétköznapi dolgokat: labdázni a gyerekeimmel és együtt lenni a feleségemmel.”

Míg Armstrong a hétköznapokban ásványvízen él, és meghitten beszél családjáról, Dirnt és Tré együtt már túl vannak három váláson, s a csapat másodvirágzásával ők is újraélik tinédzseréveiket, és örömmel vetik bele magukat a turnézás őrületeibe. Ma már azt is elfogadják, hogy rocksztárként kezelik őket. „Régen szigorú punkelvek alapján éltünk, eldöntöttük, hogy mi cool, és mi nem. De ma már nem érdekel, elmúltunk 30 évesek, és vannak gyerekeink [Dirntnek kettő, Tré Coolnak egy]. Ameddig nem bántunk meg másokat vele, miért ne fogadhatnánk el, hogy sztárok vagyunk” – mondta Dirnt, aki másodállásban tulajdonosa a Rudy’s Can’t Fail Cafénak, nyilván arra az esetre, ha a Green Day sikersztorija egyszer mégiscsak véget érne.